2012. március 13., kedd

"Nekem a béke, Neked a béke, Nekünk a béke!"

Kedves olvasóim!

Béke...próbáltad már megfogalmazni? Bizony, nehéz...Neked mit jelent a béke? Írj róla határozatlan terjedelemben, s küld el nekem, a gigimartin@citromail.hu e-mail címre. Én kiteszem az írásod a blogomra.

Bazsi írása:

A békesség minden nemzet kultúrájában ugyanazt jelenti, viszont egy nagyon picit el-eltérnek egymástól. Valahol inkább a háború ellentéteként a békekötést, vagy a csendességet, megpihenést, nyugalmat értik alatta. Máshol az egyetértéssel, összhanggal azonostíják. Ami a legérdekesebb, hogy a héber shalom (béke) jelntése viszont az az állapot, amelyben minden a maga helyén van. Egyszóval a minden rendben érzése. Ez a fogalom valamelyest hasonlít a boldogságéra is. Vannak akik azt mondják, akkor lehet megismerni a boldogságot, ha előtte megismerjük a rosszat, valamelyest az élet nehezét, a szenvedést is. Szóval ezek után nevezhetjük a nehéz napok alatt szenvedő ember lelkiállapotát, békétlen állapotnak is. Valóban találó, hiszen ilyen helyzetben az ember pszichéje könnyen idéz elő zavart a környezetében, szeretteinél. Könnyen összeveszhet ilyenkor két házastárs vagy barát. Meghidegülhetnek osztálytársak között is ideiglenesen a kapcsolatok. Ilyenkor az a legjobb megoldás, hogyha a rossz állapotban lévők vagyunk, hogy próbálunk lenyugodni, nem a másikban keresni a hibát, a másikat felelősségre vonni. Ha viszont nem mi vagyunk ezek, hanem egy embertársunkban látjuk ezt, akkor legjobb ha először is empatikusak leszünk és megértjük. Eltürjük a felénk jövő szidalmakat és ez a fajta szociális érzékenység visszaüt mindig. Egyrészt úgy, hogy ha mi kerülünk ilyen állapotba nálunk is ezt fogják csinálni, legtöbbször tudatalatti szinten. Másrészt nem veszünk össze. Persze a béke jelenti a fegyverszünetet is. Európában 68 éve béke van. Illetve bizonyos országokban, így Magyarországon is. Ennek a megbecsülése sehol nem látszik. Az emberek úgy fogják fel az életüket, mint egy borzalmat. A háború borzalmaira hasonlítják néha. Tudniillik, hogy a háborúban az első áldozat az igazságosság, és az emberek azt mondják, hogy most sincs igazság. Ahol nincs igazság ott nincs béke – mondják. Elfelejtik viszont azt, hogy nincs háború. Ha ezt megbecsülnék, mindjárt igazságosabbnak éreznénk az élethelyzetünket. Ha igazságosabbnak érezzük, akkor mással is könnyebb igazságosnak lenni. Ez már a béke felé vezető út. Szerintem eddig egyetlen háborúnak sem volt értelme. Se az első, második világháborúnak, se az ókori, középkori háborúknak. Mindig egy személy önkénye miatt indult meg a háború. Vagy egy eszme tűzzel-vassal való terjesztéséért. A hippik is felszólaltak a békéért, a háború értelmetlenségéért. Az emberi kapcsolatok építését adták megoldásul: ,,Szeretkezz, ne háborúzz”.

Szerintem az emberek között a békét egymás boldogításával lehet erősíteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése