Mert létezik a béke!

A bejegyzést kérlek a videó megtekintése után olvasd!

Vándor! Ki egyedül taposod az élet rögös útját! Állj meg egy pillanatra, s fordíts hátat a gonosznak! Felvenni a szemetet, amit mások hagytak ott, enni adni az éhezőnek, segíteni az időseknek...tényleg olyan nehéz?! Gondolj egy kicsit bele, kérlek! Szememben ennyi a béke. Nem az, hogy tiltakozzunk a háborúk ellen. Háborúk voltak, vannak, lesznek. Az emberek harcolnak egymással, egymásért. Fegyverrel vagy anélkül. Miért küzdenénk az ellen, amiről mindenki tudja, hogy elkerülhetetlen? Ha viszont a fent említettekhez hasonlóan cselekszünk, máris helyreáll a világ rendje. Próbálj meg mindenkor mosolyogni, s elárasztani a világot a belőled eredő pozitívval. Emelkedj a világ felé. Fegyvered egy egyszerűnek tűnő mosoly. Talán nem mindig őszinte, de a világ ebből mit sem sejt. Ne feledd, "néha a bohóc is letörli a könnyeket, s mosolyt fest magának" Ezt tartsd szem előtt. 

Nem régiben alapítottunk egy klubbot, ami a P.E.A.C.E. (People of the Earth And the Countries. End of the war!) névre hallgat. Célunk egyszerűen a boldogság. Felvidítani Kaposvár lakóit. Akár utcazenéléssel, akár önkéntes munkával, vagy bármivel. Merni kell nagyot álmodni. Az ötlet 2012.jan.30.-án született, egy színházi előadás után. Egy jó barátommal battyogtunk hazafelé...filozofálgattunk az élet nagy kérdésein. Végtére is, arra jutottunk, hogy: Egyszerűen boldognak kell lenni! Bőrszíntől, nemtől és mindentől függetlenül! Mert igen is minden egyes ember egy kis csillag. Mindenkiben ott van a kis szikra, amitől Ő az lesz aki. "Gyémánt, mely látóra vakít" Csak talán a mai világban, ezt a szikrát nem engedik lángra lobbanni. Tudom, hogy rengeteg békével foglalkozó "szervezet" és kutyafüle van, de szerintem ráfér a zord világra még egy! Talán gyermekszemmel könnyebb szépnek látni a világot. Célom/célunk az, hogy egy törhetetlen közösséget hozzunk létre, olyan emberekből, akik önmaguk szeretnének lenni, ám ezt a zord világ nem engedi. Én hiszek benne...ÉS TE? 

Egy "amatőr" színházzal, aminek tagja vagyok, éppen a "Hair" c. musical bemutatására készülünk gőzerővel. Ott voltak a hippik...érdemes elgondolkodni rajtuk...Füveztek, ingyen éltek, éppen csak annyit dolgoztak, hogy ne haljanak éhen, de boldogok voltak. Tető van a fejünk felett, dolgozunk/iskolába járunk, megvan mindenünk, és nem vagyunk hajlandóak boldognak lenni! GONDOLKOZZ EMBER!